2016 FOURTH OF JULY
TISZAFÜREDEN, A KÉKESSY PORTÁN


Június érkeztével szívembe is megjelent a nyár érzése. Tudtam, még néhány nap, vége a tanévnek és lehet örülni a nyári szünidőnek. Ily örömteli gondolatok közepette kaptam egy kedves, baráti meghívást Tiszafüredre a Kékessy portára, a július 4-i Amerika Függetlenség Napja megünneplésére. Mivel tudtam miféle élmények előtt állok, nagyon megörültem, hiszen jó emberekkel, barátokkal együtt ünnepelni mindig jó, így örömmel elfogadtam az invitálást. Utána elkezdtem gondolkodni, mit is fogunk ünnepelni? Mi is az a függetlenség? Én mit fogok ünnepelni? No meg különben is, ez egy amerikai ünnep, hogy jön ez hozzánk? Amint azonban a ’szívemmel’ kezdtem el gondolkodni, mindjárt tisztult a kép. A függetlenség nagyon fontos. Akik ezt kivívták igenis emlékezésre, ünneplésre méltók! No és ki másnak lenne nagyobb oka megemlékezni erről az eseményről, mint azoknak, akik megtapasztalták, hogy ez adta meg a lehetőséget emberi mivoltuk, magyarságuk megőrzéséhez, hazájuktól távol is. Ez a független ország befogadta őket, lehetőséget adott nekik a tanulásra, munkára, prosperálásra és egy szabadabb jobb életre. Akik ma itt vannak, ünnepelni jöttek a függetlenségüket.

Csupán egyetlen függőség lehet bennük, a hála érzése, melytől talán so’sem tudnak szabadulni. A hála, azért mert túlélték a nehéz időket, és azért mert ott a messzeségben is megmaradhattak annak, akik valójában: magyarok, apák, anyák, gyerekek, EMBEREK. Hála a kivívott függetlenségnek és azoknak, akik vették a fáradtságot és bátorságot, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat, bizonyítsák, hogy igenis a nemes cél érdekében érdemes munkálkodni, áldozatot hozni. Ezt láttuk a tiszafüredi ünnepségen is. A fellépő, beszédeket mondó szereplők hol mosolyogva, hol könnyeikkel küszködve emlékeztek vissza azokra az időkre és arra az útra, ami idáig hozta őket. A konklúzió mindenhol megjelent: Nem volt könnyű, de megérte.  

Ím következzenek az események részletesebben. A vendégek egy része már pénteken megérkezett. A házigazdák üdvözlése és a szállások elfoglalása után ismerkedtünk, barátkoztunk a már ott lévőkkel. A vacsora bográcsos paprikás krumpli és ’slambuc’ volt. Jóllakottan jól esett a tábortűz mellett üldögélni, énekelgetni. Szombaton 10 órakor istentisztelettel kezdődött az ünnepség, melyet két lelkész celebrált. Ezt egy pezsgős fogadás követett a kertben. A fészerben Végh Ágnes rendezett helyi érték kiállítást tiszafüredi kézműves kerámiái, famunkái, textilmunkái és tűz-zománc képeiből. A díszünnepség déli 12 órakor kezdődött zászlófelvonással, melyet egy cserkész húzott fel, az amerikai és a magyar himnusz éneklésével egyidőben, a Tiszafüredi Ifjúsági Fúvószenekar kíséretében. A "Hűség esküt" a házigazdák unokája Lukács Zoltán mondta el. A megjelent vendégek köszöntése után a távolmaradottak üzenetei következtek, mint

her excellency Colleen Bell Amerikai Nagykövet

her excellency Szemerkényi Réka Washingtoni Magyar Nagykövet

Horváth János Nagykövet, a Magyar Parlament korelnöke

főtisztelrtű Dr. Fekete Károly ref. püspök Debrecen

A Kárpátok régi tagjai: Burke-Városy Kati, Bagladi Julia, Kroon-Lendvay Ami,

Szente Ágnes. A rendezvényen 136 fő vet részt, Californiából 28-an voltak jelen.

 

 

Két nagykövet is jelenlétével megtisztelte rendezvényünket: Dr Óror László-Bern és
Dr Kékessy Dezső-Páris.

Konferált Szöőr Ádám.

Az idei rendezvény főtémája a 60 évvel előtti 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc utáni évek néhány története Amerikában.

Herédyné Chatlós Rozi, mint ’56-os szülőkgyermeke, elmesélte, hogyan lett amerikai katona, ahol ezredesi rangot ért el. Annak ellenére, hogy Clevelandban született, magyar nevelést kapott s családjával együtt mindkét országnak hűséges állampolgára. A Balkánháború idején 1990-1996 között Magyarországon tolmácsként teljesített szolgálatot a NATO keretében.

Óss Enikő felolvasta a 40 amerikai ejtőernyős történetét, akik három évvel a Forradalom után Chicagoban résztvettek egy ’56-os ünnepélyen, melynek végén együtt énekelték a magyar himnuszt a jelenlévő közönséggel. Énekelték, mert mind a 40 fiú magyar volt s pár éve még a Magyar Forradalomban harcolt.

Székely Csilla aki a Körösi Csoma Sándor programjában egy éves külügyi gyakorlat után tért haza Magyarországra , beszámolt Amerikában szerzett tapasztalatairól. A Los Angelesi Magyar intézményeknél, a Magyarháznál az Egyházaknál, Hétvégi iskoláknál és a Kárpátok Néptánc Együttesnél működött. Bemutatta azt a hatalmas elismerő Díszoklevelet, mellyel Los Angeles County tüntette ki az Együttest 50 éves fennállása alkalmából. Ennek átadásakor Székely Csilla is jelen volt Los Angeles Megyeházán.

Majd Kutasi Szabolcs a külföldi magyarházak kereskedelmi igazgatója következett, aki ismertette tevékenységüket a nemzetközi piacon, mintegy 14 országban.

Óss Enikő művésznő Heltai Jenő ’Szabadság’ című versét szavalta el hatalmas sikerrel.

E riport írása közben értesültem arról, hogy az Önkormányzat Kékessy Györgynek 2016. július 7-én Tiszafüred Díszpolgára kitüntetést adományozta a hagyományőrző és közérdekű város-rendezési munkája elismeréseként.

Úgy érzem, az emlékzés/ünneplés végére mindnyájan átértékeltük a helyzetünket, hogy micsoda kincs az, ha az ember a saját hazájában élhet, de valójában az is kiderült, hogy bárhol éljen is, adnia kell önmagát, példátmutatva, hogy a haza a szívben van, nem a térképen.

 

Juha Gyöngyi

Budapesti tanárnő, aki több évet töltött Amerikában

 

’Visszavár az öreg Tisza’

 

Tiszafüred 2016 július 8